Médiaszabályozási indikációk az online figyelempiacok kudarcainak kiküszöböléséhez: olyan médiapiacokon, ahol a verseny korlátozottabban érvényesül (lsd. szűkös erőforrást, frekvenciát használó média) a szabályozás rögzíti a tartalom és reklám megfelelő arányát a figyelem kizsákmányolás elkerülése érdekében. Az online figyelempiacokon (pl. Facebook) - ahol a verseny szintén korlátozottan van jelen - ennek a kizsákmányolásnak azonban semmi sem szab határt (mert nincs ilyen szabályozás). Ez az online figyelempiacok által folytatott kizsákmányolás második színtere. Az első - mint tudjuk - az adatok terén zajlik.

Szabályozás írja elő a tartalom és reklám arányát az ``ingyenes`` online platformokon a TV-hez és rádióhoz hasonlóan az ``ingyenes`` online platformok szolgáltatásainak felhasználó választása szerinti személyes adat átadása és reklám nélküli igenybevehetőségét.

Széttartó magyar bírói gyakorlat az észszerű idő követelménye kapcsán versenyügyekben: Valamelyik a kettő közül nem állja meg a helyét az észszerű idő követelményének megsértése + ezzel okozott érdeksérelem esetén = Gazdasági Versenyhivatal döntése hatályon kívül helyezése = GVH bírságot nem szabhat egyáltalán. Mit jelent az észszerű idő követelménye versenyügyekben? Milyen bizonyítási szintet kellene megkövetelni az európai bírói gyakorlat alapján itthon is az érdeksérelem kapcsán?

Jó az, ha bárki Magyarországon közigazgatási per érdemére juttathat egy vállalati fúziókat tudomásul vevő hatósági döntést (jellemzően hatósági bizonyítványt)? Figyelembe veszi ez a megközelítés a tranzakciók lezártságához fűződő érdeket, a nemzetközi versenyképesség, valamint befektetővédelem szempontjait?

A közbeszerzési kartellezők védekezése Magyarországon felemás eredményre vezetett a bírói gyakorlatban. Vannak olyan védekezések, amelyek nem mentek át a bíróságokon: ilyen a kartellt tényleges irányításként bemutató, vagy a büntető eljárásban beszerzett bizonyítékot, mint alapjogkorlátozót kizáró érvek. Az ügyintézési idő túllépésével kapcsolatos bírói útkeresés azonban komolyan és súlyosan érinti a versennyel kapcsolatos hazai közérdekvédelmet, a bírságok preventív hatását, ezért ennek ésszerű idő megtartottságával összefüggő nyugvópontra juttatása minél előbb kívánatos. Szintén átgondolandó, hogy a versenyhatósággal szándékosan együtt nem működő közbeszerzési kartellezőket kell-e a közigazgatási jogkörben okozott kár mellett további jogvédelemben részesíteni az azonnali jogvédelem révén annak érdekében, hogy átmenetileg se terhelje őket a versenyfelügyeleti elmarasztaláshoz kapcsolódó közbeszerzésből kizárás következménye.

Ezt az elmúlt tíz évben az egyéni jogvédelem javára több esetben korlátozta a bíróság, elsősorban kartellek elévülése kapcsán, másrészt az ésszerű eljárási határidő túllépés és az érdemi jogsérelem közötti kapcsolat erodálásának következtében.

Az elmúlt tíz évben több versenyügyben született olyan jelentős kúriai döntés, amely a közigazgatási bíráskodás egészére hatással volt! Versenyügyben derült ki, hogy a teljes felülvizsgálat elvének Magyarországon nem csak büntetőjogias versenyügyekben, de minden közigazgatási döntés felülvizsgálata során érvényesülnie kell. Ezen túl a Kúria versenyügyekben tisztázta a felülmérlegelés tilalmának határiat.

A mesterséges intelligencia ismeretlen technológia, amelynek elterjedéséhez felhasználói bizalmat kell kialakitani. Ennek a paradoxonnak a feloldási eszköze a szabályozás.

Szabályozási szempontból a technológiák két típusát különböztethetjuk meg. Az egyik, amikor a technológia felforgatja az addigi gazdasági, társadalmi viszonyokat, a másik pedig, amikor a technológiának valamilyen addig nem ismert és jövőre nézve is nehezen megragadható jellemzője van. Az első esetben az egyenlő játéktér kialakítása a szabályozási feladat, a másik esetben pedig az elővigyázatosság élve alapján kell eljárni.

Összes kutatási anyagom elérhető az alábbi két platformon: